1. nem biztos, hogy találunk megfelelő pártot a kínálatból, ennek hiányában viszont csak a "kisebbik rossz" választása marad.
Hogy ne így legyen:
a megfelelő választék biztosításához létre kell hoznunk egy több szempontból is különleges pártot...
Miért kell egyáltalán "párt"?:
Általában: „A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.” (Alk.)
Konkrétan: 4§(2) Kilencven országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, hetvennyolcat országos listán választanak. Az egyéni választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített töredékszavazatok alapján további harminc kompenzációs mandátum kerül betöltésre .
5§(3) Az országos listán pártok jelölhetnek. (VjTv)
Attól, hogy a pártok (általában) NEM EZT csinálják, nekünk (a NÉPnek!:) még erre is lehetne használnunk egy pártot!
Viszont ne legyenek illúzióink arról a 90 "egyéni" képviselőről sem, mert azok megválasztására is leginkább csak párt(ok) - aktív vagy legalább "passzív" - támogatása mellett van igazán esély...
A fenti jogi "lehetőség" valójában egy korlát, hiszen az önkormányzati választáson még BÁRMELY szervezet (egyesület is) állíthat listát, míg ezzel szemben az országgyűlési választáson a pártok fenntartják ezt a jogot maguknak.
Szerencsére pártot (még) viszonylag könnyen lehet alapítani (továbbá hivatalossá is tenni azt a bírósági bejegyeztetésével!), ehhez (ma) mindössze 10 alapító tag közös akaratával elfogadott alapszabály szükségeltetik. (A dolog a gyakorlatban azért némileg macerásabb, de még úgy sem túl vészes:)
Mitől különleges ez a "párt"?
Hát attól, hogy nem olyan mint, "az összes többi" (-kivéve persze a MKKP-t;)).
- nem a saját (tagjai, vezetői) érdekeit képviseli, hanem a választói érdekeit, de még csak nem is a többségükét, hanem az összes választója érdekeit! (na jó, a kisebbségükét csak akkor, ha a számuk eléri az egy képviselőjére jutót:)
- ezt pedig nem csupán állítja magáról, hanem az egész működési ("döntéshozó", képviselő) mechanizmusa is ennek a céljának megfelelően épül fel. Pl. a frakciója képviselői nem egyformán szavaznak! (-lásd a következő pontban:)
- A "klasszikus" párt rész-érdeket jelenít meg, ezért is kell belőlük TÖBB ahoz, hogy "mindenki" (minden egyes rész) érdekei megjelenhessenek a törvényhozásban.
- A "modern" (gyűjtő-)pártok a hatalmat egyedül maguknak akarják, ezt pedig a szavazatok többségének a "begyűjtése" által érhetik el (-de látjuk, hogy már az "ajánlás"-okkal is ezt művelik!). Ezért igérnek a kampányban mindenkinek mindent, ám a parlamentben már egységesen szavaz a frakciójuk, vagyis CSAK EGY (jobbik esetben "többségi":) érdeket fog képviselni!
- Velük szemben az IDE "arányos képviseleti" módszere biztosíték arra, hogy a pártot választók kisebbségét IS képes képviselni. Az IDE már csak ezért sem törhet a kizárólagos hatalomra, hiszen ahhoz ugye legalább 51% kellene, márpedig az IDE fració saját kisebbségét még le kell vonni ebből... (-bővebben a 4. pontban:)
Továbbá: az IDE viszonya néhány "trendi" politikai fogalomhoz, mint:
- "közép-pártiság", "alulról építkezés", "széles összefogás"
